Az AfD és a BSW patthelyzete Szász-Anhaltban – a berlini és mecklenburg-előpomerániai választásokon múlhat a kormányalakítás

Szász-Anhaltban az AfD a szavazatok 44 százalékával 39 mandátumot szerzett a 83 fős magdeburgi törvényhozásban, ám az abszolút többségéhez szükséges 42 hely így is hiányzik; a radikális jobboldallal együttműködést kizáró CDU, SPD, Zöldek és Baloldal összesen szintén 39 képviselői helyet kapott. A mérleg nyelve az ötfős Sahra Wagenknecht Szövetség lett, amely azonban formális koalíciót nem akar, és azt is elutasította, hogy a helyi AfD-listavezetőt, Ulrich Siegmundot megválasszák miniszterelnöknek. A BSW pártokon kívüli, széles körben elfogadható jelöltet javasolt, az AfD viszont a sikeres kampányt folytató Siegmundhoz ragaszkodik; Wagenknecht a sajtó szerint maga is kétli, hogy Siegmund megfelelne a tisztségre. A feszültséget fokozta, hogy az AfD támogatja az izraeli Elbit Systems sangerhauseni fegyvergyár-beruházását, Siegmund pedig a későbbi „remigrációs és kitoloncolási offenzívákhoz” szükséges erőforrásokkal indokolta ezt. A fősodorbeli pártok politikai erőszakot vizionáltak, Wagenknecht pedig azt kifogásolta, hogy az ilyen retorika a régóta Németországban élő, jól integrálódott bevándorlókat is megrémíti. Ha a patthelyzet elhúzódik, új választás is jöhet; a BSW szerint az előrehozott voksolás az AfD-nek is kockázatos lenne, mert a tartománybeliek nem díjaznák az első eredmény látszólagos semmibevételét. A helyzet rendezése a berlini és mecklenburg-előpomerániai választások utánra tolódhat: Berlinben a 3,7 millió lakosból 2,5 millióan szavazhatnak, és 2023-ban az alkotmánybíróság az azt megelőző eredmény megsemmisítése miatt kényszerült ismét voksolni, ahol a CDU érte el a legjobb eredményt.