A kontroll megszerzése állhat az iskolai bombafenyegetések mögött
Az elmúlt napokban egymás után érkeztek bombafenyegetések magyarországi oktatási intézményekhez: a múlt heti jelzések után hétfőn már több mint 70 intézmény érintettségéről szóltak a hírek, kedden pedig újabb iskolák kerültek a sorozatba. A rendőrség vizsgálja, hogy összefüggnek-e az üzenetek, miközben az igazgatókkal egyeztetve végrehajtja a szükséges intézkedéseket. Eddig egyik érintett intézményben sem találtak robbanószert vagy robbantásra alkalmas eszközt, az épületek kiürítése és a tanítás megszakítása azonban így is komoly fennakadást okozott.
A Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi szálakat is vizsgál, mivel szerbiai, romániai, észak-írországi és skót iskolák is hasonló üzeneteket kaptak. Erdélyi Ákos krízisintervenciós szakpszichológus-jelölt és kriminológus szerint a fenyegetés mögött nem feltétlenül áll tényleges robbantási szándék. Önálló cél lehet a félelemkeltés, az intézmény működésének megzavarása, a figyelem megszerzése, egy vélt sérelem megtorlása vagy akár dezinformáció is. Az iskola kiürítése és a hatósági intézkedés az elkövetőben azt az érzést keltheti, hogy képes irányítani mások viselkedését.
A szakértő ugyanakkor az utánzásos, úgynevezett copycat-elkövetés veszélyére is figyelmeztetett. Egy 2001-es tanulmány szerint az 1999-es Columbine-i iskolai lövöldözés utáni 50 napban 354 iskolai erőszakos fenyegetést regisztráltak pennsylvaniai iskolakörzetekben, ezek 56 százalékát az első tíz napban. Nincs olyan egységes személyiségprofil, amely alapján megbízhatóan azonosítható lenne egy leendő elkövető; inkább a konkrét fenyegető kijelentések, a viselkedés változása és a környezeti stresszorok adhatnak támpontot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔