Fosztogatásba és gyújtogatásba torkolltak a franciaországi diáktüntetések
Szombaton több mint félmillió ember vonult utcára Franciaországban a magas megélhetési költségek, valamint az oktatás problémái miatt, a tiltakozások egy része azonban fosztogatásba és gyújtogatásba fordult. A beszámolók szerint mintegy 3000 üzletet rámoltak ki, ami több százmillió eurós kárt okozhatott, Marseille-ben pedig több mint 30 ezer fosztogatóról érkezett jelentés. Több városban középületeket is megtámadtak vagy felgyújtottak: lángra kapott a limoges-i városháza, gyújtogatás történt a lyoni turisztikai hivatalban, behatoltak a marseille-i városházára, Bordeaux-ban pedig a prefektusi hivatal ellen indult támadás.
Emmanuel Macron vasárnap esti, tízperces televíziós beszédében elítélte az ultrabaloldali csoportokhoz csatlakozó bűnözők erőszakát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad összekeverni a jogos követelésekkel fellépő tüntetőket a rombolókkal és fosztogatókkal. A pártoktól, a szakszervezetektől és a diákszervezetektől azt kérte, hogy egyértelműen ítéljék el az erőszakot. Szerinte rendre és nyugalomra van szükség, különösen a hat hónap múlva esedékes elnökválasztás előtt.
A tiltakozási hullám szeptember 21-én egy créteili középiskola diákjainak akciójával kezdődött. Az alulfinanszírozottság, a rossz állapotú épületek, a hiányos felszerelés és a tanárhiány miatt tiltakozó diákok mozgalma októberre országossá vált. A 3700 állami középiskola közül időnként több mint ezerben zajlott demonstráció. Az oktatási miniszter végül 3000 helyettesítő tanár kiküldését jelentette be mintegy 500 problémás intézménybe, a diákok azonban az oktatási büdzsé azonnali, 10 milliárdos emelését követelik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔