Újabb fordulat Stonehenge rejtélyében: erre az eredményre jutott egy kutatás
A Salisbury-síkságon álló Stonehenge hattonnás oltárkövének származási helye régóta a neolitikus építmény egyik legnagyobb rejtélye. Míg a műemlék nagyobb építőelemei helyi sarsen kövekből, a kisebbek pedig Walesből származó kékkövekből állnak, az oltárkő forrását évtizedekig vitatták a kutatók. Bár sokáig Nyugat-Walesre vagy Skóciára gyanakodtak, a Journal of the Geological Society folyóiratban közzétett új tanulmány megcáfolta az eddigi vezető elméleteket.
A Duncan Pirrie professzor által vezetett nemzetközi kutatócsoport a kő eddigi legrészletesebb geológiai elemzését végezte el, vizsgálva annak ásványait, szerkezetét, valamint kémiai és izotópos összetételét. Az eredmények alapján a kőtömb biztosan nem Skócia Orkádiai-medencéjéből származik, és a kutatók Walest is határozottan kizárták. Bár Északkelet-Skócia távoli részei még ellenőrzésre várnak, a szakemberek figyelme jelenleg Dél-Skóciára és Észak-Angliára irányul, ahol régi vörös homokkő képződmények találhatók.
Az oltárkő forrásának beazonosítását a homokkő jellegzetes kalcitcement- és baritásvány-tartalma segítheti a jövőben. A kőzet pontos eredetének felderítése azért bír kiemelt jelentőséggel, mert közelebbről bemutathatja az újkőkori emberek fejlett mérnöki és szervezőkészségét, amellyel a hatalmas kőtömböket óriási távolságokon keresztül juttatták el rendeltetési helyükre.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔