PEGAPOLL · HÍREK

Strasbourghoz fordul Polt Péter a mandátuma megszűnése miatt

Blikk · 2026-09-28
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

Polt Péter, aki négy hete távozott az Alkotmánybíróság elnöki tisztségéből, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul amiatt, hogy mandátuma idő előtt megszűnt – jelentette be egy interjúban. Az Alaptörvény 17. módosítása szeptember 1-jén, három kollégájával együtt megszüntette azon alkotmánybírák mandátumát, akik betöltötték a 70. életévüket. Polt szerint jogállamban egy bírót vagy bírósági elnököt ilyen módon nem lehet elmozdítani hivatalából, és ezt saját önbecsüléséért, de az ország érdekében is kívánja kérdésessé tenni.

A beszélgetésben szóba került a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügy is. Polt szerint az OLAF uniós forrásból finanszírozott közvilágítási projektek vizsgálata során csalás gyanúját is felvető súlyos szabálytalanságokat tárt fel, a magyar nyomozást azonban bűncselekmény hiányában szüntették meg. A határozat kulcsmegállapítása szerint azért nem volt helye büntetőjogi felelősségre vonásnak, mert Magyarországon a vertikális kartellt nem büntetik – az OLAF éppen ilyen kartellt állított, ami szabálytalan lehet, de nem feltétlenül büntetőjogi értékelésű. Polt szerint a megszüntetés helyességét későbbi bírósági döntés is megerősítette.

A korrupciógyanús ügyekben megszüntetett nyomozások kapcsán Polt hangsúlyozta: az ügyek többségében nem az ügyészség, hanem más nyomozó hatóság vizsgálódik, a felderítési szakaszban pedig a nyomozó hatóság önállóan jár el, így a legfőbb ügyésznek nincs közvetlen teendője. A Szőlő utcai ügyről és a jegybanki alapítványokról azt mondta, az ügyészség saját hatáskörbe vonhatná a nyomozást, de ezzel csak kivételesen szabad élni. A 2013-as trafikügyben elismerte, hogy biztosan voltak szabálytalanságok, ám büntetőjogilag az ügyészség nem tudta ezeket értékelni. A mintegy 300 milliárd forint értékű lélegeztetőgép-beszerzésekről – amelyben idén augusztusban a Külügyminisztérium tett feljelentést – azt mondta: a rendelkezésre álló tények alapján nem merült fel bűncselekmény gyanúja, bár elképzelhető, hogy azóta új tények kerültek elő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fideszhez köthető Völner-, Mengyi- és Simonka-ügyekben is emeltek vádat, és arról nem az ügyészség tehet, hogy eddig csak két ügyben született jogerős ítélet.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: Blikk · innen ahirlevel.hu