A kisebb pártok dönthetik el az új-zélandi választást
A november 7-i új-zélandi parlamenti választás előtt a kormányzó, jobbközép National Party és az ellenzéki, balközép Labour Party támogatottsága fej fej mellett áll, ezért egyikük sem számíthat önálló kormányalakításhoz elegendő mandátumra. A 120 fős parlamentben általában 61 hely jelenti a többséget, így a választás után várhatóan a kisebb pártokkal kötendő megállapodások döntik el, ki vezetheti az országot.
Új-Zélandon háromévente tartanak választást a vegyes, arányos képviseleti rendszerben. A választók egy helyi jelöltre és egy pártra szavaznak. A 71 egyéni választókerület győztese automatikusan bejut a parlamentbe, ezek közül hetet a maori választókerületek alkotnak. A fennmaradó, nagyjából 49 mandátumot pártlistáról osztják ki úgy, hogy a parlamenti arányok kövessék a pártszavazatok eredményét. Pártok csak akkor szerezhetnek képviseletet, ha elérik az 5 százalékos küszöböt, vagy megnyernek egy egyéni körzetet.
Christopher Luxon második miniszterelnöki ciklusára készül. A National Party 2023-ban tért vissza a hatalomba, és jelenleg a New Zealand First, valamint az ACT részvételével kormányoz. Luxon támogatottsága azóta csökkent, és áprilisban, illetve augusztusban is bizalmatlansági kezdeményezést élt túl. A Labour vezetője, Chris Hipkins szintén vissza akar térni a kormány élére. A gazdaság és a megélhetési költségek mellett az egészségügy, a közlekedés, az adózás és a bevándorlás is kampánytéma. A Labour a Greens, esetleg az Opportunity támogatására szorulhat, míg a Nationalnak jelenlegi partnereire lenne szüksége.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔