Elemző: azért marad a kamatstop, mert a kormány nem tudott megegyezni a bankokkal

A kamatstopot még az Orbán-kormány vezette be 2022-ben a hirtelen megugró kamatok fékezésére, kezdetben a változó kamatozású, majd a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, nem támogatott jelzáloghitelekre is kiterjesztve; az intézkedés a referenciakamatot a 2021 októberi szinten rögzíti, így a lakáshitelek kamata ma is 4-6 százalék körül alakul a piaci 6-8 százalék helyett. A jelenlegi kormány áprilisban törölte a kötelező kivezetés korábban rögzített határidejét, júniusban pedig bejelentette, hogy szeptember 30-ával felülvizsgálja és lehetőség szerint megszünteti a szabályozást. Hétfőn azonban Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a fideszes Witzmann Mihály kérdésére válaszolva közölte: a kormány nem tudott megegyezni a bankokkal, ezért a kamatstop egyelőre változatlan feltételekkel fennmarad. Palkó István, a Portfolio vezető elemzője szerint a két fél álláspontja távol állt egymástól: a bankok mindenkinél kivezetnék a kamatstopot, cserébe külön, célzott megoldást ajánlanának a mintegy 10-20 ezer legsérülékenyebb hiteladósnak, míg a kormány a nagy többség esetében is fenntartaná az intézkedést addig, amíg a referenciakamat egy bizonyos szint alá nem csökken. Palkó szerint egyelőre az sem tudni, mikor folytatódnak a tárgyalások, és a döntést a kormány akár az Alkotmánybíróság kamatstoppal kapcsolatos, több bank kezdeményezésére folyamatban lévő eljárásának eredményéig is elhalaszthatja. A szabályozás jelenleg mintegy 200 ezer hitelszerződést érint, és eddig körülbelül 500 milliárd forint veszteséget okozott a magyarországi bankoknak.