Egy új módszer a BMI-nél pontosabban azonosíthatja az elhízást
A testtömegindex, vagyis a BMI önmagában nem alkalmas arra, hogy mindenkinél pontosan jelezze az elhízást és annak egészségügyi következményeit, mert nem különbözteti meg az izomtömeget, a csontsűrűséget és a zsírszövetet. Dr. Francesco Rubino, a londoni King’s College professzora egy 56 fős nemzetközi bizottsággal olyan új keretrendszert dolgozott ki, amely a BMI mellett további testméreteket és egészségügyi állapotokat is figyelembe vesz. Ilyen lehet a derékbőség, a derék-csípő arány vagy a derék-testmagasság arány, a derékbőség határértékeit pedig az etnikai különbségekhez igazítanák.
Az irányelvek 18, elhízással összefüggő betegséget és szervi működészavart keresnének, köztük szív- és érrendszeri problémákat, ízületi fájdalmakat és alvási apnoét. A rendszer különbséget tesz a klinikai és a preklinikai elhízás között: előbbiről akkor beszélnek, ha a zsírszövet már működészavart okoz, utóbbinál egyelőre csak a későbbi kockázat áll fenn. A vizsgálatok szerint a preklinikai állapotú emberek 77–91 százalékánál tíz éven belül sem alakul ki klinikai elhízás. Kínai, brit, amerikai és spanyol adatbázisok alapján a klinikai elhízásban élőknél 69 százalékkal magasabb volt az összhalálozás kockázata az egészségesekhez képest. Az új kritériumok 3,3–7,4 százalékkal növelhetnék az elhízottnak minősülők arányát, bevezetésük azonban képzést és a gyógyszerfelírás szabályainak átalakítását is igényelheti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔