Henri Kagan és Kensō Soai kapta a 2026-os kémiai Nobel-díjat
A 2026-os kémiai Nobel-díjat Henri Kagan és Kensō Soai kapta annak megfejtéséért, miként lehet a természetben megfigyelhető kémiai aszimmetriát laboratóriumi reakciókban is irányítottan létrehozni. A kiralitás azt jelenti, hogy egy molekulának két, egymás tükörképét alkotó, de nem azonos formája létezik. Ezeket enantiomereknek nevezik. Bár fizikai tulajdonságaik hasonlóak lehetnek, a szervezetben nagyon eltérően viselkedhetnek: az egyik változat kívánt gyógyhatást válthat ki, a másik viszont hatástalan vagy akár káros mellékhatásokat okozhat.
Az élővilágban többnyire csak az egyik tükörképi forma fordul elő, ezt homokiralitásnak nevezik. A kutatók régóta próbálják megérteni, hogyan alakulhatott ki ez a szelektivitás, és miként lehet hasonló pontossággal gyógyszerek, illetve más biológiai anyagok előállítását szabályozni. A korai kísérletek rendszerint a két változat közel azonos arányú keverékét eredményezték.
Kagan az 1980-as évek elejétől az aszimmetrikus reakciók katalizátorait vizsgálta. Felismerte, hogy a katalizátorban jelen lévő két tükörképi forma nemcsak külön-külön, hanem egymással kombinálódva is reakcióba léphet. Ez a kevert kombináció lassíthatja a folyamatot, és közvetve az egyik enantiomer képződését részesítheti előnyben. A „nemlineáris hatás” új eszközt adott a reakciók mechanizmusának megértéséhez. Soai erre építve olyan reakciót keresett, amelyben maga a termék válik katalizátorrá, így egy kezdeti apró különbség fokozatosan felerősödhet.