Merz kancellár nem zárja ki, hogy az AI alapvetően átírja a német munkaerőpiacot
A német kormány 2026-os, november eleji Digital Summitjén Friedrich Merz kancellárt arról kérdezték, ha a mesterséges intelligencia a következő években százezreket tehet feleslegessé, szükség lehet-e alapjövedelemre a gazdasági sokk enyhítésére. A neoliberális, piacbarát nézeteiről ismert konzervatív politikus – az RND szerint – nem utasította el egyenesen a felvetést: óvatos ebben a kérdésben, de belátja, hogy az AI annyira átalakítja a munkavilágot, hogy komolyan kell gondolkodni, beleértve azt is, elég-e a termelékenység. Ez ellentétben áll azzal, hogy kancellársága óta a németeket több munkára ösztönzi: a tervezett nyugdíjreform emelné a korhatárt, júliusban szigorúbb betegszabadság-ellenőrzést jelentett be, hivatalba lépése utáni tavasszal pedig bírálta a work-life balance fogalmát, és azt mondta, többet és hatékonyabban kell dolgozni. Andrea Nahles, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség vezetője e héten figyelmeztetett: az AI tizenöt év alatt akár 800 ezer állást szüntethet meg Németországban, bár hasonló mennyiségű munkahelyet is teremthet. Karsten Wildberger digitális transzformációs miniszter a Neue Osnabrücker Zeitungenak márciusban azt mondta, a feltétel nélküli alapjövedelem része lehet a munkaerőpiaci megrázkódtatások tompításának. Kirsten Herrmann, a Mein Grundeinkommen kuratóriumi tagja szerint ez a nyitottság üdvözlendő, de egyes politikusok nyilatkozatai még nem politikai fordulat. Az univerzális alapjövedelem gondolata Thomas More 1516-os Utópiájáig nyúlik vissza; a 20. században inkább baloldali eszme volt, míg 2017-ben Elon Musk, az OpenAI társalapítója elkerülhetetlennek nevezte, Dario Amodei (Anthropic) és Sam Altman (OpenAI) is támogatta – utóbbi érdeklődése a 2019-es amerikai kísérlet után hűlt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔