A korai magyarországi halálozások több mint fele megelőzhető lenne
Magyarországon a 30–64 éves, munkaképes korú népesség halálozásának több mint fele olyan kockázati tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek megfelelő megelőzéssel mérsékelhetők lennének. A Global Burden of Disease 2023-as adatbázisának elemzése szerint a nők haláleseteinek 54, a férfiakénak 65 százaléka köthető elkerülhető egészségügyi kockázatokhoz. A legfontosabb tényezők a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás, a magas testtömegindex és a kevés testmozgás.
A kockázatok a férfiakat különösen erősen érintik: százezer lakosra vetítve a megelőzhető okokhoz kapcsolódó halálozás aránya 2,5-szer magasabb a férfiaknál, mint a nőknél, alkoholizmus miatt pedig csaknem kétszer annyi férfi hal meg, mint nő. A stressz önmagában is növeli elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, emellett a dohányzás és az alkoholfogyasztás egyik kiváltója lehet.
A kutatók szerint az életmódváltást nem lehet pusztán egyéni felelősségként kezelni: számít az emberek lehetősége, motivációja, valamint családi, munkahelyi és tágabb társadalmi környezete is. A dohányzás visszaszorításában hozott intézkedések, például a beltéri tilalom, a hozzáférés korlátozása és az áremelés javulást hoztak, a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó azonban nem eredményezett áttörést. Az egészségtelen ételek fogyasztása továbbra is magas, és az elhízás kockázata is kiemelkedő.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔