Magyar kutatás vizsgálta a gyermekkori bántalmazás és az alkoholizmus kapcsolatát
Egy magyar kutatás azt vizsgálta, milyen szerepet játszanak a gyermekkori ártalmas élmények a szerfüggőség kialakulásában. Dr. Makara Mihály kutatásvezető szerint a szenvedélybeteg felnőttek történetének megértéséhez nem elég csak a tüneteket vizsgálni: fontos feltárni azt is, milyen családi és lelki környezetben nőttek fel. A kutatások alapján a szerhasználók között a nők 24, a férfiak 16 százalékát gyerekként szexuálisan is bántalmazták. Az enyhébbnek tekintett „atyai pofon” és a rendszeres verés egyaránt a bántalmazás körébe tartozik, még akkor is, ha néhány évtizeddel ezelőtt ezeket sokan elfogadható nevelési módszernek tartották.
Dr. Matuszka Balázs szerint a függőség kialakulásában a halmozódó ártalmas gyermekkori élmények mellett a szociális tanulás, a generációkon át öröklődő trauma, a genetika, a kultúra és a személyiség is szerepet játszik. Az alkoholista környezet, a mentális problémák, a verbális agresszió vagy a fizikai erőszak akár egyetlen súlyos esetben is hosszú távú következményekkel járhat. Ezzel szemben a biztonságot nyújtó, megbízható felnőtt jelenléte erősítheti a gyermek lelki ellenálló képességét.
A kutatás bemutatóján Kovács András Péter saját, függő édesapja mellett szerzett gyermekkori tapasztalatairól is beszélt. A szakemberek szerint az alkohol- és droghasználat sok esetben nem pusztán élvezetkeresés, hanem a traumák és a fájdalmas érzések tompításának kísérlete. A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy bántalmazással egyetlen gyereket sem lehet „jóvá nevelni”.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔