November 3-án félidős választás: így működik és miért számít
November 3-án az Egyesült Államokban félidős választást tartanak: a Fehér Ház sorsáról nem döntenek, a Capitolium két kamarájának összetételéről viszont igen. A Képviselőház mind a 435 helyére szavaznak, a szenátusi mandátumok közül idén 35 kerül urnára, és 36 államban kormányzót is választanak. A képviselőket két évre, a szenátorokat hat évre, a kormányzókat a legtöbb államban négy évre választják; a Szenátusban mind az 50 államnak két-két helye van, a Képviselőházban a körzetek a népességet követik: Wyomingnak egy, New Jerseynek tizenkét képviselője van. A virginiai egyetem Center for Politics elemzője, J. Miles Coleman szerint a félidős voksolás gyakran referendum a hivatalban lévő elnökről és pártjáról; Donald Trump jóváhagyottsága jelenleg rekordalacsony. A republikánusoknak mindkét házban szűk többségük van: a Képviselőházban 218 republikánus, 214 demokrata, egy, rendszerint a republikánusokkal szavazó független és két üres hely, a Szenátusban 53 republikánus, 45 demokrata és két, a demokratákkal tartó független. Döntetlen szenátusi szavazásnál JD Vance alelnök billentené a mérleget. Coleman október végén a CBS-nek azt mondta, meglepetés lenne, ha a demokraták legalább a Képviselőházat nem vennék át; ehhez négy plusz hely kell a 218-as többséghez. Keveset tartanak még nyitottnak, köztük iowai, virginiai és montanai körzeteket. Texasban a demokrata James Talarico a felmérések szerint fej-fej mellett áll a republikánus Ken Paxtonnal. A demokratáknak a Szenátusban is négy további helyre lenne szükségük a többséghez. A részvétel a félidős választásokon rendszerint alacsonyabb, mint az elnökválasztáson, a szövetségi döntések zöme mégis a Kongresszuson megy át: ha a demokraták az egyik vagy mindkét kamarát megszerzik, Trump bel- és külpolitikai mozgástere szűkül.