Kálnoki-Kiss Attila szerint nem személyekre szabják az összeférhetetlenségi törvényt
Kálnoki-Kiss Attila államtitkár szerint a sportban tervezett összeférhetetlenségi szabályok célja nem egyes politikusok vagy klubvezetők eltávolítása, hanem annak elérése, hogy a sportszervezetek működését a fair play és a szakmai szempontok határozzák meg. A Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy korábban több helyen a politikai kapcsolatok befolyásolták, mekkora állami forrás jutott egy-egy szervezethez. A javaslatot egyesek Lex Kubatovnak nevezik, Kálnoki-Kiss azonban hangsúlyozta, hogy az nem személyre szabott.
A tervezet elfogadása és hatálybalépése után a korábbi és jelenlegi politikusoknak nyilatkozniuk kellene arról, érintettek-e. A szabályozás a jelentős, 500-nál több sportolót foglalkoztató sportszervezetek vezetői tisztségeit érintené, és a miniszterek, államtitkárok, országgyűlési és európai parlamenti képviselők, pártelnökök, kormánybiztosok, miniszteri biztosok, helyettes államtitkárok, valamint más meghatározó állami vezetők szerepvállalását korlátozná. Kálnoki-Kiss szerint összesen 174 ilyen sportszervezet van.
Az államtitkár példaként Kisvárdát említette, ahol szerinte jelentős sportberuházások valósultak meg, miközben a helyi klubok nehezen tartják meg játékosaikat. A nagy világversenyek költségvetését vizsgálják, mert azok szerinte jelentősen túlárazottak voltak; az idei atlétikai Világdöntőnél hárommilliárd forint sorsa is vitatott. A 2027-es versenyeket megrendezik, de racionálisabb költségvetéssel. A tervek szerint legalább 10–12 cég versenyezne az állami rendezvények megszervezéséért, és a teljes tao-térkép is nyilvánossá válna. A sport társaságiadó-alapú támogatása január 1-jétől megszűnik, helyette a kormány bejelentése szerint 150 milliárd forintos támogatás érkezik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔