Átalakul a szakmai kamarák és az állam viszonya
A Tisza-kormány eddigi és tervezett intézkedései alapján új alapokra helyezné a szakmai és gazdasági kamarák, valamint az állam kapcsolatát. A változások érintenék a köztestületek közfeladatait, önkormányzati jogköreit, finanszírozását és az állami szervekkel való együttműködését is. A köztestületek törvény alapján létrehozott, jogi személyiséggel és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezetek, amelyek szakmai vagy közérdekű feladatokat látnak el. Ide tartoznak többek között a gazdasági és szakmai kamarák.
Magyar Péter szeptember 16-án bejelentette, hogy eltörlik a csaknem 900 ezer vállalkozó által kötelezően fizetett, évi ötezer forintos kamarai hozzájárulást. Az országos gazdasági kamarai szervezetnél, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál átmenetileg kamarai biztost jelöltek ki. Kapitány István szerint ennek célja a közpénzek átláthatóbb és felelősebb felhasználása; számításaik szerint az előző két év támogatásaiból hárommilliárd forint maradhatott felhasználatlanul, amelyet visszavesznek.
A több mint 400 ezer tagot számláló Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2027-től új néven és szervezeti, illetve választási rendszerben működne tovább. Tagdíjreformot is készít elő, amely elsősorban az őstermelők, kistermelők és kisebb családi gazdaságok terheit csökkentené. A tervek a végrehajtói és közjegyzői rendszert, valamint az igazságügyi szakértői kamarát is érinthetik: egyes feladatokat állami szervekhez vagy bíróságokhoz telepítenének, miközben a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara működése továbbra is nehéz helyzetben van.