Az Európai Bizottság a kibocsátáscsökkentés mellett a klímaalkalmazkodást is központi üggyé tenné
Az Európai Bizottság új klímaalkalmazkodási keretrendszere az üvegházhatású kibocsátások csökkentése mellett az éghajlatváltozás már elkerülhetetlen következményeinek kezelését is uniós központi feladattá tenné. Brüsszel szerint Európának fel kell készülnie arra, hogy a hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek egyre nagyobb társadalmi és gazdasági terhet jelentenek. Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része.
A Bizottság háttéranyaga szerint 2022 és 2025 között a klímaváltozással összefüggő gazdasági károk becsült értéke elérte a 200 milliárd eurót, ami évente átlagosan 50 milliárd eurós veszteséget jelent. A hőségnek tulajdonítható okok miatt előzetes adatok alapján több mint 35 ezer ember halt meg. A szélsőséges időjárás a közvetlen károkon túl a közlekedést, az ellátási láncokat és az energiaellátást is megzavarhatja, miközben növeli a közkiadásokat.
A tervek szerint az éghajlati kockázatokat már a beruházások, az infrastruktúra-fejlesztések és a szakpolitikai döntések előkészítésekor figyelembe kellene venni. A Bizottság közös értékelési alapokat és összehangolt tervezést javasol, miközben a tagállamok, régiók és települések saját körülményeikhez igazíthatnák intézkedéseiket. A javasolt klímaellenálló képességi törvény 2030-ra 1,5, 2050-re 2, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokos globális felmelegedési pályával számolna.
A kezdeményezés része lenne egy európai éghajlati térkép, külön hőhullámterv, klímabiztosítási szövetség és vízügyi program, valamint Európa száz leginkább klímasérülékeny területének azonosítása. A Bizottság évente mintegy 70 milliárd eurónyi alkalmazkodási beruházást tart szükségesnek, amelyek az elkerült károk révén akár a befektetett összeg tízszeresét is visszahozhatják. Az uniós stratégiai tervet 2028-ra ígérik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔