Eltérően befolyásolta a ketogén étrend a béldaganatokat egerekben
Az MIT kutatása szerint a ketogén étrend ellentétesen hathat a bél különböző szakaszaira. A rák kialakulására genetikailag hajlamos egereknél a magas zsír- és nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrend gyakrabban vezetett vékonybéldaganatokhoz, miközben a vastagbélben csökkentette a daganatképződést. A ketogén étrenden tartott állatok nem híztak el, daganatarányuk mégis hasonló, egyes esetekben pedig magasabb volt, mint a magas zsír- és kalóriatartalmú, elhízást okozó étrenden élő egereké.
A kutatók arra jutottak, hogy a vékonybélben nem maguk a ketontestek, például a béta-hidroxibutirát és az acetoacetát okozták a fokozott kockázatot. A döntő folyamat a zsírsavak elégetése volt: a bélsejtek a ketogén étrend miatt intenzívebben dolgozták fel a zsírt, ez pedig aktiválta a PPAR nevű fehérjecsaládot. A fehérjék gyorsabb osztódásra ösztönözték a bél őssejtjeit. Ez segíthet a vékonybél nyálkahártyájának sérülés utáni helyreállításában, ugyanakkor a gyakoribb sejtosztódás több lehetőséget teremt a rákos elváltozások kialakulására.
A vastagbélben ezzel szemben a ketogén étrend visszaszorította a daganatokat, összhangban egy 2022-es Nature-tanulmánnyal, amely védőhatást jelzett. Az új eredmények azonban megkérdőjelezik, hogy ezt közvetlenül a ketontestek okoznák. A vizsgálat egereken zajlott, ezért nem bizonyítja, hogy az étrend emberekben is ugyanígy hat, viszont arra figyelmeztet, hogy egy táplálkozási módszer előnyeit nem lehet automatikusan a teljes emésztőrendszerre kiterjeszteni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔