A Tisza vagyonadó-terve költségvetési bevételként kérdéses, Kármán András 450 milliárd forintot nem talál

Kármán András pénzügyminiszter a 2027-es költségvetést és a vagyonadóról szóló törvénytervezetet dolgozza ki. A Tisza azt ígérte, hogy az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évi 1 százalékos adót vet ki; 2025 nyarán a pártelnök még ötmilliárdos küszöbről beszélt. A kabinet a 2027-es büdzsében számolna vele, így – ha a parlament elfogadja – 2027. január 1-jén léphet hatályba. Kármán májusi parlamenti meghallgatásán azt mondta, az adóalapba az ingatlan, a cégrészesedés, az értékpapír és a nagy értékű luxuscikkek is beletartoznának.

Magyar Péter június 11-én 300–600 milliárd forint jövő évi bevételt említett, önbevallást és a 2025 végi viszonyokat ígérte. A Világgazdaság szerint nincs végleges döntés, a Pénzügyminisztérium csak 150–200 milliárd forinttal számol, akár 450 milliárddal kevesebbel a Tisza eredeti várakozásánál. A GKI a 100 leggazdagabb magyar 2026-os becsült összvagyonát 12 579 milliárd forintra tette, aminek 1 százaléka körülbelül 125 milliárd. A nem tőzsdei céges tulajdonrészeket az MNB adatai alapján mintegy 40 ezer milliárd forintra becsülték; a mentességek faraghatják az alapot, a bejelentés után pedig sokan kimenekíthetik a vagyont. Horváth Balázs (Békés Partners, SQN Trust) a legoptimistább bruttó becslést évi 300 milliárdra tette, de csalókának tartja. Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke reálisan 100–180 milliárdot vár, a rendszer működtetése a bevétel akár 15 százalékát is elviheti.