A korábban feltételezettnél sokkal népesebb volt Ausztrália őslakossága a gyarmatosítás előtt

Az 1788-as brit gyarmatosítás előtt Ausztrália őslakossága jóval népesebb volt, mint azt a tudomány eddig feltételezte – derül ki a Flinders Egyetem és a James Cook Egyetem kutatóinak a Nature Human Behaviour folyóiratban közölt tanulmányából. A Corey Bradshaw és Alan Williams vezette csapat számítógépes modellezéssel, valamint néprajzi, régészeti és genetikai adatok, illetve a kontinens környezeti eltartóképességének elemzésével becsülte újra a korabeli népességet. Eredményük szerint a medián népesség 2,22 millió fő volt, ami négyzetkilométerenként mindössze 0,29 fős népsűrűséget jelentett. Ez élesen szemben áll a 20. századi becslésekkel, amelyek – Alfred Radcliffe-Brown antropológus 1930-as évekbeli számításaira alapozva – csupán 250 ezer és egymillió fő közé tették a létszámot, figyelmen kívül hagyva a behurcolt betegségek és a gyarmatosítók erőszakának pusztító hatását.

A tanulmány szerint 1788 és 1861 között a népesség drámaian összeomlott: évente átlagosan 28 200, összesen mintegy 2,06 millió ember halt meg a betegségek és a fegyveres konfliktusok következtében, ami a becsült eredeti populáció 93 százalékának felel meg. Az 1861-es mélypontra már csak az eredeti népesség hét százaléka maradt életben. Mivel az első hivatalos népszámlálásokra csak azután került sor, hogy az őslakosság jelentős része elpusztult, a korábbi kutatások eleve torz kiindulóponthoz jutottak.

Bár az őslakos népesség az 1950-es évek óta ismét növekszik, a 2021-es ausztrál népszámlálás szerint jelenlegi létszáma még mindig csak a gyarmatosítás előtti becsült szint 37 százalékát éri el. A kutatók előrejelzése szerint a jelenlegi ütem mellett a népesség legkorábban 2047 körül térhet vissza az 1788 előtti szintre.