Megduplázódtak az egyházi iskolák, miközben csökkent a vallásosak aránya – Republikon

A Republikon Intézet szerint az Orbán-kormányok idején az egyház és a politika összefonódása sajnálatos trend volt. Schlanger Márton vezető kutató az InfoRádióban elmondta: 2010 óta közel háromszorosára, de legalább két és félszeresére nőtt az egyházi fenntartású iskolák száma. Ezer új egyházi iskola van Magyarországon, minden tizedik intézmény átkerült az új fenntartóhoz. 2010-ben a diákok 6, ma 15 százaléka jár egyházi iskolába. A 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásosak aránya 20 százalékkal csökkent.

Egy diák után mintegy négyszer annyi támogatás járhatott az egyházi, mint az állami iskoláknak. 2022-ben a települések 52 százalékában nem volt felső tagozat, 45 százalékában alsó tagozat sem. Számos támogatási forma csak az egyházi iskoláknak elérhető, nem teljesítmény alapján. A PISA-mérésekben nem látszik, hogy ez a taktika bevált volna.

Schlanger szerint a politika és az egyház összefonódása a hívőszám csökkenéséhez is hozzájárulhatott: nem szerencsés a paphiányt hívőhiánnyal orvosolni. Az Oktatási Minisztérium életjelet adott magáról, de az iskolafenntartás sorsa nem világos; a kormány nem fordul el az egyházi iskoláktól, a rendszerhez viszont hozzá kell nyúlni. Az önkormányzatoknak a szubszidiaritás jegyében ismét nagy szerepet kellene kapniuk. Az egyház maradjon jelen az oktatásban, de preferenciák és képességek alapján. A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.