A HÖOK szerint három ok hátráltatja a magyar hallgatók Erasmus-részvételét

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke az InfoRádióban azt mondta: az Erasmus körüli vita 2021-ben indult a modellváltás kapcsán, majd az Európai Bizottság jelezte, hogy ez az európai együttműködések terén nem felel meg. Jogilag nem az történt, hogy a magyar egyetemeket kizárták a programból, hanem nem fogadták el őket szerződőképes partnernek uniós projektekhez. A sajtófőnök szerint ezért a magyar kormány volt felelős, és a mai magyar kormánynak kell rendeznia a feltételeket. A HÖOK többször írt a Bizottságnak, egyeztetést kért, de érdemi kommunikációt nem sikerült folytatni; Budai úgy fogalmazott, örülnek, hogy a mostani kormány gyorsan rendezte a kérdést.

Hangsúlyozta: hatalmas dolog, hogy 2022 után visszatér az Erasmus, ám a hallgatóknál valószínűleg nem ez volt az elsődleges prioritás, és az ügyben nem voltak hatalmas tüntetések. A 2018–2019-es év volt az utolsó időszak, amikor a program nem volt valamilyen módon nehezítve; utána jött a Covid, majd a magyar hallgatók számára az Erasmus zárása. A külföldi mobilitáson részt vevő magyar hallgatók aránya soha nem haladta meg az 1,5 százalékot, miközben Csehországban – nagyjából hasonló lélekszámmal és hallgatói létszámmal – ez a szám a magyarnak közel kétszerese.

Budai szerint jellemzően három ok miatt kevés a magyar erasmusos: az előző évtizedben mindenki megtanulta, hogyan lehet nyelvvizsgát szerezni, de a nyelvek tényleges használatát nem sikerült megtanítani. Ha ezek a tényezők nem változnak, a külföldre kerülők száma visszaeshet a 2010-es évek szintjére. Az ösztöndíjak emeléséről azt mondta: az európai hallgatói képviseletnek tagjai, de nem tudja a szervezeti álláspontot; a megélhetés Európán belül nagyon eltérő, egy skandináv országban az ösztöndíj az étkezésre sem biztos, hogy elég. Szerinte átfogóbb gondolkodás kellene, mint az összegek megduplázása vagy triplázása. A Horizontnál – tette hozzá – uniós kutatócsoportok gigaprojektjeiről van szó, és átszervezések révén a tagállamok kutatói már nem szorultak rá arra a részre, amit magyar kutatóintézmények végeztek. A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.