Elakadt a világ első kötelező nemzetközi AI-egyezménye

2024 szeptemberében nyitották meg aláírásra az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló keretegyezményét, az első kötelező erejű nemzetközi AI-szerződést. Célja, hogy az AI fejlesztése és használata ne menjen szembe az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az elsők között írta alá; Kanada és Japán is aláíró. Mujib Jimoh nemzetközi jogász szerint 2026 szeptemberére az egyezmény még nem lépett hatályba.

Ehhez öt ratifikáció kellene, köztük az Európa Tanács legalább három tagállamáé; ekkor csak az Európai Unió helyezte letétbe a szükséges okmányt. Az aláírás a célok támogatását jelzi, a teljes kötöttséghez ratifikáció kell. Jimoh „expressive hard law”, expresszív kemény jogként írja le: reputációs haszon jár az aláírással, a szöveg azonban tág, azonnali hazai fordulatot nem kényszerít ki. A Bécsi Egyezmény 18. cikke szerint az aláíróknak a ratifikáció előtt is tartózkodniuk kell a szerződés tárgyát és célját meghiúsító lépésektől.

A ratifikációhoz parlamenti döntés és minisztériumi egyeztetés is kellhet. Hatálybalépés után a Részes Felek Konferenciája értelmezné az egyezményt és figyelné a végrehajtást, nem bíróságként és nem szankcióval. Az AI iparpolitikai és nemzetbiztonsági kérdés, ezért sok kormány óvatos. Az EU azért léphetett elsőként, mert már elfogadta az EU AI Actet; az egyezményt elsősorban ezen a rendeleten és más uniós jogon keresztül hajtják végre.