Öt uniós vezető szerint Európának jobban, nem csak többet kell költenie

Öt uniós kormányfő – Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Rob Jetten holland miniszterelnök, Christian Stocker osztrák kancellár és Petteri Orpo finn miniszterelnök – közös véleménycikkben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy vágja vissza a következő hosszú távú uniós költségvetésre (MFF) vonatkozó javaslatát. A Bizottság mintegy 60 százalékos nominális növekedést irányzott elő a jelenlegi kerethez képest; az öt vezető szerint ez sem gazdaságilag, sem politikailag nem reális, ezért több száz milliárd eurós, kiegyensúlyozott csökkentést szorgalmaznak – hangsúlyozva, hogy ez nem a jelenlegi kerethez képesti csökkentést jelentene, hiszen az MFF így is nőne.

Érvelésük szerint a mostani költségvetési szerkezet túlságosan a támogatásokra és előre lekötött transzferekre épül, és nem hagy elég mozgásteret a közös biztonsági, védelmi, versenyképességi és innovációs beruházásoknak, valamint az irreguláris migráció elleni fellépésnek. Az öt ország csoportja – amely a nettó befizetők köréhez tartozik – az uniós költségvetés finanszírozásának csaknem 40 százalékát adja, és a tagállamok Ukrajnának nyújtott kétoldalú támogatásának mintegy 70 százalékát biztosítja.

A vezetők elutasítják a közös hitelfelvétel bővítését is: a pandémia idején felvett adósság már így is közel 170 milliárd euróval terheli a következő költségvetési keretet, jelentős részben kamatfizetések formájában, ami szerintük érdemben szűkíti a manőverezési teret. Emellett azt is jelezték, hogy az uniós intézményeknek a jelenlegi létszámukkal kellene gazdálkodniuk, létszámbővítést nem tartanak elfogadhatónak, és a közös értékek és a jogállamiság tiszteletben tartását bármely uniós finanszírozás elengedhetetlen előfeltételeként jelölték meg.