Judi Dench memoárja rendezőkről, szexjátékokról és a „nemzeti kincs” címkéről
Judi Dench új memoárja, az Is It Too Late to Make a Run for It? a színésznő munkásságáról, pályájának fordulópontjairól és különös emlékeiről szól. A könyv beszélgetéses, kérdés-felelet formában készült Brendan O’Hea színésszel és színházi rendezővel, ezért nem szigorú időrendben halad, hanem olyan témák köré szerveződik, mint a hit, az állatok, a rendezők, a komédia és a szerepválasztás. Dench felidézi, hogy 23 évesen, közvetlenül szakmai bemutatkozása előtt egy hollywoodi producer azt mondta neki, az arca miatt soha nem lesz belőle filmszínésznő. Végül a színházban érezte magát a legbiztonságosabban, miközben az 1990-es években a James Bond-filmek M szerepével és az I. Erzsébetet alakító Oscar-díjas teljesítményével vált világszerte ismertté.
A visszaemlékezésekből egy 91 éves, önironikus, csínytevő és máig munkájának élő művész képe rajzolódik ki. Dench történeteket mesél egy ecettel helyettesített színpadi italról, egy róla elnevezett hulladékgyűjtő teherautóról és egy különös, ajándékba kapott szexjátékról is. Meghatóan ír a néhai Maggie Smithről, akit összetett, zárkózott és időnként magányos emberként jellemez. Dench nem kedveli a „nemzeti kincs” megnevezést, mert szerinte egy poros, régi ereklye képét sugallja. Bár látása romlott, emlékei élesek, a szereptanulás nehezebbé vált, és a színpadi lámpaláz továbbra is elkíséri, visszavonulni nem akar.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔