A szerb diákmozgalom választási győzelemmel jutott az utcáról a hatalomba
A szerb diákmozgalom a halálos újvidéki pályaudvari tetőomlás után indított, elszámoltatást követelő tiltakozásokból nőtt országos politikai erővé. A demonstrálókat a hatóságok rendőri erőszakkal és könnygázzal próbálták visszaszorítani, a politikai elit pedig árulóknak bélyegezte őket. A mozgalom nemzetközi támogatást is keresett: tavaly áprilisban diákok 13 nap alatt kerékpároztak el Strasbourgig, ahol Emmanuel Macronhoz intézett levelükben azt írták, nem elhagyni akarják Szerbiát, hanem visszahozni Európába.
A vasárnapi választáson a szavazók több mint 50 százaléka a diákok által támogatott jelöltekre voksolt, és leváltotta Aleksandar Vučićot, illetve a hatalomban 14 éve lévő politikai erőt. A részvétel 1992, Jugoszlávia felbomlása óta nem volt ilyen magas. A mozgalom 140 mandátumot szerzett a 250 tagú parlamentben, jelöltjeit pedig diákgyűléseken választotta ki; köztük akadémikusok és sportolók is vannak.
A győzelmet országszerte tízezrek ünnepelték, majd sokan visszatértek az utcákra, hogy feltakarítsák az ünneplés nyomait. A mozgalom előtt azonban nehéz feladat áll: nincs hierarchiája és egyetlen vezetője sem, miközben az előző rendszer a médiát, az intézményeket és az állami szerveket is politikai ellenőrzés alá vonta. Tizenegy pontos programjuk a korrupció visszaszorítását, az igazságszolgáltatás és a média reformját, valamint az egészségügyi hozzáférés javítását ígéri. Céljuk nem gyors csoda, hanem működő, normális intézményrendszer kialakítása.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔