Nők és gyermekek is készíthették a kínai terrakotta hadsereget
A Hszian közelében fekvő császári sírkomplexum terrakotta hadseregének készítéséről alkotott kép jelentősen árnyalódhat egy új kutatás nyomán. A több ezer, életnagyságú harcost, lovat és harci szekeret ábrázoló szobrot a Kr. e. 3. században, Qin Shihuang császár sírjának őrzésére készítették. A munkát eddig elsősorban felnőtt férfi kézművesekhez kötötték, noha a korabeli írásos források szerint nők és gyermekek más állami termelési feladatokban, például lakkgyártásban is részt vehettek.
Xiaoxi Li és kutatócsoportja a Hszianban működő Mauzóleum-múzeumban talált ujjlenyomatokat vizsgálta egy új matematikai módszerrel. Összesen 79 lenyomatot elemeztek 36 leleten, amelyek az 1. gödör T23 egységéből származtak. A nyomok a szobrok több részén, köztük a karokon, a páncélokon és a fejeknél maradtak fenn. Az ujjlenyomatok barázdái közötti távolság alapján a kutatók az életkorra és a nemre is következtetni tudtak.
Az eredmények szerint a lenyomatok 45 százaléka felnőtt férfiaktól, 32,7 százaléka nőktől, 22,3 százaléka pedig 15 év alatti fiataloktól származhatott. Ez az első biológiai bizonyíték arra, hogy a monumentális projektben nem kizárólag férfiak dolgoztak. A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek: a T23 egység az első gödörnek csak egy kisebb része, ezért további lelőhelyek vizsgálata szükséges annak megállapításához, hogy a minta az egész terrakotta hadseregre jellemző-e. A felfedezés mindenesetre arra utal, hogy a Qin-dinasztia állami munkaerő-szervezése sokkal összetettebb és sokszínűbb lehetett a korábban feltételezettnél.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔