Tizenkilenc emeletes magasságot is elbírt volna egy ókori etiópiai palota

A Brandenburgi Műszaki Egyetem (BTU) és a Német Régészeti Intézet (DAI) kutatása szerint statikai szempontból akár egy tizenkilenc emeletes felépítmény terhét is kibírta volna a yeha-i Grat Be'al Gibri palotarom. A Kr. e. 800 körül emelt, 60-szor 60 méteres alapterületű építmény Dél-Arábia és Kelet-Afrika legnagyobb ismert korabeli palotája volt. Napjainkra csupán a földszint és a pódium maradt fenn belőle, mivel már az ókorban egy nagyméretű tűzvész pusztította el.

Martin Drieschner és Mike Schnelle kutatók a tanulmányban a hibrid falazat teherbírását vizsgálták, amelyben a terméskő falakba szisztematikusan vízszintes fagerendákat építettek be. Két jellegzetes falrészlet 3D-s modelljén, végeselemes módszerrel tesztelték a szerkezet mechanikai ellenállását, megerősítve a kő-fa szerkezet kivételes stabilitását. A szakemberek szerint ez bizonyítja, hogy az épület ókori összeomlását nem szerkezeti hiba, hanem a történelmi forrásokban is jelzett tűzvész okozta.

A vizsgálat az első mérnöki bizonyítékot szolgáltatja a többemeletes ókori építmények létezésére, megerősítve a korabeli dél-arábiai sziklarajzok és az akár húszemeletes palotákat említő arab történetírók beszámolóinak hitelességét. A kutatás rámutat arra is, hogy az Észak-Etiópiát és Eritreát uraló, a dél-arábiai Szabeus Királysággal kulturális kapcsolatban álló Dʿmt királyság központjában kiemelkedő mérnöki tudással építkeztek a Kr. e. 1. évezred elején.