A szerb diákmozgalom jelöltjei legyőzték Aleksandar Vucic pártját
Szerbiában vasárnap a diákgyűlések által kiválasztott, kevéssé ismert oktatókból, közgazdászokból, sportolókból, mérnökökből, művészekből és aktivistákból álló Diáklista megnyerte a parlamenti választást, és a szavazatok mellett a mandátumok egyértelmű többségét is megszerezte. Aleksandar Vučić jobboldali populista elnök elismerte a vereséget; pártja, a jobboldali Szerb Haladó Párt vesztett. A győztes nem hagyományos ellenzéki párt, hanem a közel két éve egyetemeken működő, névtelen diákgyűlések – a plénumok – többségi szavazással állított listája. Most nekik kell eldönteniük, ki legyen a következő miniszterelnök, és ki vezesse a tárcákat.
A tiltakozást Szerbia második legnagyobb városában, Újvidéken indította el, hogy egy frissen felújított pályaudvar betonelőtetője leszakadt, és tizenhat ember meghalt; a mozgalom ezt a korrupció számlájára írja. Vučić tizennégy éves, egyre autoriterebbnek tartott uralma alatt a demonstrálók szerint kliensrendszer és korrupciós kultúra épült ki. 2024 novemberében a belgrádi Színház- és Filmművészeti Karon diákok és tanárok csendes vigíliáját a gyanú szerint kormánypárti szimpatizánsok támadták meg; a diákok elfoglalták az épületet, és az állami egyetemek karai hónapokra blokád alá kerültek. A plénumokon minden diák részt vehet, a döntések többségi szavazással születnek. Branislav Radeljić londoni politológus szerint a gyűlések a kollektív döntéshozatallal és a decentralizációval terelték intézményes változásba a dühöt. Nebojša Vladišavljević, a Belgrádi Egyetem szerb politikával foglalkozó professzora szerint ez a horizontális modell a térségben – Zágrábban, Szarajevóban, Tuzlában, Szkopjéban is – mintegy két évtizede ismert.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔