A hazai zenei élet szereplői radikálisan csökkentenék a 27 százalékos áfát

Az Inga Kultúrkávézóban, a Tűzoltó utcában a minap a Kulturális Intézmények Rendszereken Át sorozat első, KLUBOK című, másfél órás beszélgetésén a Fonó, a BMC és az A38 vezetői a magyar klubkultúra jövőjéről vitáztak. A pódiumot Pajor Tamás Máté Péter-díjas dalszerző, a Neurotic egykori frontembere, az Amen alapítója moderálta. A három, nagyjából huszonöt-harminc éve működő, nemzetközileg is ismert műhely nem csupán koncerthelyszín: a Fonó a táncház és a népzene élő otthona, a BMC a jazzé, az A38 az alternatív zenéké.

Gőz László jazzmuzsikus szerint az állam nem, vagy csak szerényen támogatja őket; támogatás nélkül túlélnek, de a műsoruk felét lemondják. Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában az állam hatalmas összegeket költ hasonló értékekre. A résztvevők szerint a művészet katartikus, közösségformáló erő, nem csupán jegyszám és nézettség.

Pajor Tamás az Orbán-rendszer kultúrára fordított, csekély hatékonyságú ráfordításait bírálta; a jelenlévők szerint el kell felejteni az előző kormány kultúrasorvasztó irányvonalát. Bizakodnak, hogy a Magyar-kormány a minőségi kultúrára helyezi a hangsúlyt, de számon kérik az új kormányon, támogatja-e a korábban kihagyott, kritikus hangú produkciókat. Mindhárom vezető a kulturális jegyek 27 százalékos áfájának radikális csökkentését szorgalmazta, akkor is, ha ennek a gazdasági helyzetben kevés a realitása.