Személyes emlékeken keresztül mutatja be a sorkatonaságot a Néprajzi Múzeum
A Néprajzi Múzeum „Katonadolog – A sorkatonaság emlékezete” című időszaki kiállítása nem a magyar hadsereg szervezetét vagy háborúit mutatja be, hanem azt, hogyan éltek tovább a kötelező katonai szolgálat emlékei az egykori sorkatonákban és családjaikban. A tárlat 2027. augusztus 29-éig látogatható, és személyes történeteken, tárgyakon, fényképeken, dokumentumokon, valamint családi hagyatékokon keresztül idézi fel a szolgálat hétköznapjait.
A kötelező sorkatonaság Magyarországon 1868-tól 2004-ig létezett, így férfiak több generációjának közös tapasztalatává vált. A bevonulás sok fiatalembert hosszabb időre elszakított az otthonától, családjától és megszokott környezetétől, majd egy idegen közegben kellett helytállnia. A kiállítás kurátorai, Bakos Áron és Molnár Tamás elsősorban ennek az élethelyzetnek a személyes következményeire voltak kíváncsiak, ezért a fegyverek szinte teljesen hiányoznak a tárlatról.
A múzeum munkatársai éveken át gyűjtötték az anyagot: országjáró kiállítással keresték fel az érintetteket, interjúkat készítettek egykori sorkatonákkal, és családi hagyatékokat tártak fel. A látogatók több tucat visszaemlékezést olvashatnak, köztük Gál Jenő történetét is, aki 1989–1990-ben Kecskeméten teljesített szolgálatot. Emléke szerint a kimenőöltözethez tartozó válltáskában húsz centi vécépapírnak, zsebtükörnek és varrókészletnek is lennie kellett; ha valami hiányzott, azt ellenőrzéskor számon kérték. Az ilyen apró, gyakran humoros vagy kellemetlen epizódok teszik érzékletessé, milyen volt a sorkatonaság mindennapi világa.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔