Az MNB alelnöke: idén még jöhet kamatvágás, az euró bevezetéséről is beszélt

Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke a Reutersnek azt mondta: a jegybank nem zárta le az idei kamatcsökkentési ciklust, megfelelő adatok esetén 2026-ban is sor kerülhet újabb lazításra. Kedden az MNB 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, négy idei csökkentés után szünetet tartva. Az alelnök szerint a következő döntéseknél több tényezőt kell mérlegelni; kiemelten fontos lesz az, amit várhatóan októberben mutatnak be. Ha az adatok indokolják és a lépés megalapozott, a monetáris lazítás lehetősége nyitva marad. A Reuters szeptemberi elemzői felmérésének mediánja még egy, 25 bázispontos kamatcsökkentést jelez az év végéig.

A magyar infláció augusztusban 1,3 százalékra gyorsult a júliusi 1,2 százalékról, miközben a jegybank a héten 3-ról 2,5 százalékra csökkentette inflációs célját; a lépés már az euróbevezetés előkészítéséhez is kapcsolódik. Kurali a költségvetési pálya tisztázását és az euróbevezetési folyamat tényleges elindítását említette, mint ami kedvezőbb kockázati környezetet teremthet; a csatlakozás ma még vállalás, egy konkrét folyamat piaci megítélése más lenne. A kormány azt vállalta, hogy Magyarország 2030-ra teljesíti az euróövezeti feltételeket; ez az alelnök szerint azt jelentheti, hogy az ország legkésőbb 2029 elején beléphet az ERM–II árfolyam-mechanizmusba. Ha 2030-ra teljesülnek a maastrichti kritériumok, a bevezetés legkorábbi időpontja 2032. január 1. lehet. A Reuters által e héten megkérdezett közgazdászok 2029-re vagy 2030-ra várják az ERM–II-belépést; Kurali nem nyilatkozott arról, milyen forintárfolyam mellett lenne célszerű csatlakozni.

Külső kockázatként a globális kötvénypiaci hozamok ingadozását és az energiaárakat említette. A Deutsche Bank adatai szerint az év eleje óta több mint 13 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett a magyar kötvénypiacra. Belföldön a gyors béremelkedést és a szolgáltatások erős drágulását tartotta a fő inflációs kockázatnak: az 5–6 százalék körüli szolgáltatásinfláció szerinte túl magas, részben a banki és telekommunikációs szektor egyszeri áremelései miatt is. A 2,5 százalékos célnak idővel a várakozásokban is meg kell jelennie, és véget kell vetnie a kétszámjegyű béremelkedéseknek; a cégeknek ehhez termelékenységet kell javítaniuk, különben fennáll a bér-ár spirál veszélye. A jegybank készen áll szakmai tapasztalatával támogatni az euróbevezetést, amint a kormány hivatalosan elindítja a folyamatot.