XIV. Leó pápa a Maison Bakhita központban: senki sem olyan szegény, hogy ne tudna mit adni

XIV. Leó pápa szeptember 26-án reggel, franciaországi apostoli látogatásának második napján kereste fel a Maison Bakhita Kísérő és Társadalmi Integrációs Központot. A helyszínen Laurent Ulrich, Párizs metropolita érseke, a központ igazgatónője és a találkozó koordinátora fogadta, majd a Szentatya emléktáblát avatott.

Az igazgatónő köszöntője után egy afgán menekült, az À Bras Ouverts Egyesület egyik gondozottja és az Aux Captifs la Libération Egyesület egyik gondozottja tett tanúságot. A pápa beszédében azt mondta, a szegények a keresztények számára nem pusztán társadalmi csoportot jelentenek, hanem magát Krisztus testét; idézte a Dilexi te apostoli buzdítás 110. pontját is. Arra buzdított, hogy vegyük észre azokat, akiket mások nem vesznek észre, tartsuk tiszteletben minden ember végtelen méltóságát, és a kölcsönös törődéssel tegyük emberibbé a világot. Kiemelte: senki sem olyan szegény, hogy ne tudna mit adni, és senki sem olyan gazdag, hogy ne tudna mit kapni.

Örömét fejezte ki, hogy második párizsi napját ebben a házban kezdheti, amely arról tanúskodik, hogy lehetséges méltóságban és békében együtt élni. Köszönetet mondott a párizsi főegyházmegyének, a scalabriniánus nővéreknek, a munkatársaknak, az önkénteseknek és a tanúságtevőknek. A Szent Bakhitára utaló név szerinte a nők szerepére emlékeztet a szeretet civilizációjának építésében; Szent Bakhita arra kötelez, hogy szabadítsuk fel azokat, akiket ma a gazdaság és a kultúra rabszolgaságba taszít. A találkozó végén ajándékcserére, a Miatyánk elimádkozására és áldásra került sor. Szent Pál korintusiakhoz írt szavait is felidézte: a gyöngébbnek látszó tagok sokkal szükségesebbek.