A palackvisszaváltás óta felforgatott kukák és feszültségek jellemzik Budapestet

A kötelező palackvisszaváltási rendszer bevezetése óta a fővárosban sokan felforgatott kukákról, szétdobált szemétről és romló közrendről panaszkodnak, miközben mások számára az 50 forintos üvegek és dobozok gyűjtése a megélhetést jelenti. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a rendszer kapacitása messze elmarad az igényektől: a belső kerületekben mindössze 93 bedobó nyílás működik, holott a MOHU becslése szerint ebben a régióban évente mintegy 10 millió palack keletkezik. A főigazgató rámutatott, hogy a rendszer akkor sem lenne elegendő, ha minden gép hibátlanul üzemelne, a lakossági tapasztalatok szerint azonban az automaták rendszeresen meghibásodnak. A MOHU azt javasolta, hogy a visszaváltásért járó utalványokat ne lehessen készpénzre váltani, csak levásárolni, adományozni vagy bankszámlára kérni; ezt a főváros és a kormány sem támogatja. Kiss Ambrus szerint a készpénzkifizetés megszüntetése nem oldaná meg a problémát, csupán feketepiacot teremtene, ahol az utalványokat mélyen áron alul adnák-vennék, így a 50 forintos betétdíj sem érne annyit a gyűjtőknek és a visszaváltóknak. Soproni Tamás, Terézváros polgármestere drasztikusabb lépést javasol: a rendszert ideiglenesen fel kellene függeszteni, amíg okosabb, fenntarthatóbb megoldás nem születik. Szerinte a rendszerből hiányzik a szociális megközelítés: a szegénységben élők és függőséggel küzdők számára az 50 forintos díj ösztönzővé vált a kukákban való kutatásra, ami a közterületek teleszemeteléséhez és komoly feszültségekhez vezet. A kormánynak az alapvető szociális problémákat – a pszichiátriai és addiktológiai ellátás fejlesztését – kellene kezelnie. A kerületi lakók megosztottsága tükrözi a társadalmi dilemmát: míg egyesek a készpénzmentesítésben látnák a megoldást, mások figyelmeztetnek, hogy ezzel a legkiszolgáltatottabb embereket sodornák még nehezebb helyzetbe.