Három évvel elhalasztaná az uniós metánszabályokat az Európai Parlament
Az Európai Parlament 326–244 arányban megszavazta, hogy három évvel később, 2030-ban lépjenek életbe az olaj- és gázipari vállalatok metánkibocsátásának ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó uniós szabályok. A döntést az Európai Néppárt a Patriots for Europe és az Europe of Sovereign Nations szélsőjobboldali frakcióival, valamint Giorgia Meloni Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjával együtt támogatta. A Renew Europe, a szocialisták és demokraták, illetve a zöldek többsége ellenezte a halasztást.
A metán a globális felmelegedés egyik jelentős okozója, ezért a szabályozás a fosszilisenergia-vállalatokat a szivárgások felderítésére, nyomon követésére és bejelentésére kötelezné. A kötelezettségek eredetileg 2027-ben léptek volna hatályba, az Európai Bizottság azonban az olaj- és gázipari lobbi, valamint az Egyesült Államok kormányának nyomására már korábban 2028-ig tartó halasztást javasolt. Az Európai Néppárt ennél is tovább ment; a parlament mostani álláspontja az iparág hároméves halasztási igényéhez igazodik.
A támogatók szerint a szabályok bizonytalansága ellátási zavarokat és versenyhátrányt okozhat. Andrea Wechlser és Christian Ehler, az Európai Néppárt képviselői a közel-keleti válságot és azt is kiemelték, hogy a világ LNG-kereskedelmének mintegy 20 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át. A parlament emellett 2029 közepéig felülvizsgálatra kötelezné a Bizottságot. A tagállamok egyelőre nem jutottak közös álláspontra Németország, Olaszország és Lengyelország ellenállása miatt, így a végleges határidőről további egyeztetés várható.