Soha nem válik nyilvánossá az állambiztonsági levéltár számos aktája
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának legnagyobb raktárában, egy napfénytől elzárt, száraz és hideg pincében őrzik a kommunista állambiztonság iratainak jelentős részét. A szerdai részleges nyilvánosságra hozatal után a levéltár nyílt napot tartott, így az érdeklődők is láthatták a kartondobozokkal teli Dexion–Salgó polcsorokat és azt a környezetet, ahol a most kereshetővé tett dokumentumokat tárolják.
Az 1950-es és 1960-as évek rossz minőségű, savas papírra készült iratait állandó hőmérsékleten és páratartalom mellett, savmentes tárolókban kell megóvni. A levéltár munkatársa szerint egyes anyagokat az elmúlt harminc évben szinte minden héten kutattak. Az iratállomány ugyanakkor erősen hiányos: az 1956-os forradalom után, az 1960-as években és az 1980-as években is semmisítettek meg vagy töröltek dokumentumokat.
Az 1970-es évektől használt mágnesszalagokon eredetileg 150–160 ezer ember adatai szerepeltek, de később csak mintegy 55 ezer személyre vonatkozó információt sikerült kinyerni. A most közzétett anyag csupán töredéke a teljes iratállománynak. A megfigyelési jelentéseket tartalmazó munkadossziék – az érintettek védelme miatt – nem kerültek be a nyilvánosan kereshető adatbázisba; ezek összesen nagyjából 1,2 irat-folyókilométert tesznek ki, vagyis élükre állítva magasabb irathalmot alkotnának a Burdzs Kalifánál. A beszervezések dokumentumait tartalmazó B-dossziék nyilvánosságra hozatala februárban várható.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔