A világ legnagyobb T. rexének törött bordájában 66 millió éves titok rejtőzik

A Scotty néven ismert, eddig legnagyobb Tyrannosaurus rex-csontváz egyik törött bordájában 66 millió éves, ritkán megőrződött biológiai nyom maradt fenn: a gyógyulás közben kialakult, elásványosodott érrendszer. Mauricio Barbi, a kanadai University of Regina fizikaprofesszora szerint ilyen kiterjedt mineralizált érhálózatot fosszíliában korábban nem figyeltek meg. A lágy szövetek, köztük az erek, a bomlás során általában eltűnnek, mielőtt a kövesedés befejeződne. A borda törése után vastartalmú vér került a sérült területre, és új erek nőttek; Scotty a törés teljes gyógyulása előtt elpusztult, majd sós mocsárba került, ahol a lassú bomlás segített megőrizni a törékeny hálózatot.

A maradványokat a Royal Saskatchewan Museum csapatai találták a Saskatchewan tartománybeli Frenchman River Valley-ben, Észak-Amerika egyik leggazdagabb dinoszauruszlelőhelyén, a nem madárszerű dinoszauruszok kihalása előtti időszak kőzeteiben. Jerit Mitchell, a Regina egyetem fizika doktori hallgatója Barbi irányításával vezeti a projektet: 2020-ban, még alapképzéses hallgatóként a kanadai Canadian Light Source mikrotomográfiájával (micro-CT) mutatta ki az ereket a borda metszeteiben, majd szinkrotronröntgensugárzással és mikroszkópiával sejtszinten is vizsgálták a gyógyuló sérülést. 2026 áprilisában az Oak Ridge National Laboratory-ban a High Flux Isotope Reactor MARS, illetve a Spallation Neutron Source VENUS műszerén neutronképalkotást végeztek: a neutronok a könnyű elemekre, különösen a hidrogénre érzékenyek, a röntgen a nehezebb elemeket emeli ki, így a nagy csontot roncsolás nélkül, kiegészítő kontraszttal lehetett vizsgálni. Marcella Berg, a Regina egyetem adjunktusa, korábbi ORNL-ösztöndíjas szerint a neutronok megerősítették a szinkrotronos felfedezést, és a fosszíliák lágy szöveteinek kutatásában is értékes eszköznek bizonyultak.