Az amerikaiak szavaznak a félidős választásokon, amelyeket Trump második elnökségének népszerűségvizsgálatának tartanak
Kedden tartják az amerikai félidős választásokat, amelyeken a Szenátus és a Képviselőház irányítása forog kockán; mindkét házat jelenleg a republikánusok tartják. A voksolást Donald Trump második elnökségének népszerűségvizsgálataként értékelik, és ellenfelei esélyt látnak arra, hogy korlátozzák eddig nagyrészt ellenőrizetlen hatalmát. A kampányt Trump uralta: országszerte több tucat gyűlést tartott, és Maga-tábora szavazatát kérte republikánus jelöltekre, mintha a saját neve szerepelne a szavazólapon. Népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint 33–37 százalékos mélypontra esett.
A Fehér Házat birtokló párt a félidős választásokon rendszerint mandátumokat veszít. A demokraták Trump hanyatló támogatottságára és a megélhetési gondokra, a korrupcióérzetre, valamint az iráni háború hatásaira építve „kék hullámot” remélnek, hogy mindkét kamarát visszaszerezzék, és féket tegyenek az elnök bevándorlási szigorításaira, vámjaira és építkezéseire, köztük a Fehér Ház báltermére. A kutatások szerint a Képviselőházra jó esélyük van, a Szenátusra nehezebb a feladat; Ohio, Texas és Maine republikánus helyeit célozzák. A New York Times és a Siena University vasárnapi felmérése hét kulcscsatában ötször demokratát hozott ki élre, köztük Texasban és Kansasban, ahol 1988, illetve 1932 óta nem küldtek demokratát a Szenátusba.
A hajrában Michiganben Haley Stevens képviselő – aki a szenátusi előválasztást Abdul El-Sayed ellen elvesztette – vasárnap a republikánus Mike Rogerst támogatta; Chuck Schumer, a szenátusi kisebbségi vezető „aljas árulásnak” nevezte. Alaszkaiban Mary Peltola kampányát azzal hozták összefüggésbe, hogy a republikánus Dan Sullivanhez hasonló nevű kihívót toboroztak; Peltola tagadta, hogy tudott volna erről. Az Igazságügyi Minisztérium pert indított, hogy republikánus vereség esetén ne igazolják az eredményt a szavazói zavarra hivatkozva; a bíró elutasította. Egy Harris-kutatás szerint a megkérdezettek 76 százaléka úgy véli, a választott tisztségviselők inkább saját gazdagodásukkal foglalkoznak. Trump a Fehér Házba való visszatérése óta mintegy 2,2 milliárd dollárt keresett, részben a saját nevét viselő mémérméből.