A magyar kormány is elküldte, mit akar az EU következő hétéves költségvetéséből

Az uniós ügyek miniszterei és államtitkárai keddi ülése után Thomas Byrne, a Tanács soros ír elnöksége nevében azt mondta: általánosságban egyetértenek, hogy év végéig meg kellene állapodni az EU következő hétéves költségvetéséről, és tartani tudják a nem hivatalos határidőt. Az Európai Bizottság tavaly nyújtotta be a 2028–2034-es, kétezer milliárd eurós tervezetet. Ez átalakítaná a rendszert, számolna az idén lejáró helyreállítási alap hitelének törlesztésével, csökkentené a felzárkóztatás és a mezőgazdaság súlyát, és új saját forrásokat vezetne be a GNI-alapú befizetések mellé. Kedden Bíró-Nagy András államtitkár is felszólalt, aki néhány hete irányítja hivatalosan a Miniszterelnökség uniós ügyeit. Közölte: a magyar kormányt az alku minősége érdekli, nem az időzítés; elsődleges a felzárkóztatás, az agrárpolitika és Magyarország részesedése. A ciprusi elnökség júniusi sarokszám-tervezetét a felzárkóztatási alap megőrzése miatt jó kezdetnek nevezte. Túlságosan „fejnehéz” nemzeti tervektől tart, rugalmasabb forrásvesztési szabályokat akar: a decommitment 2024 és 2025 végén összesen kétmilliárd eurót tett ki, mert a mostani kormány elődje nem teljesített minden jogállami és korrupcióellenes előfeltételt. Az országspecifikus ajánlások szerinte politikailag sem lehetnek kötelezőek. Magyarország már GNI-aránya felett fizet, az új saját források ezt nem orvosolják, ezért a GNI-re támaszkodna. Az írek október közepe, a következő EU-csúcs előtt tennék le sarokszám-tervezetüket; decemberben is üléseznek az állam- és kormányfők. A sarokszámokhoz egyhangúság és az Európai Parlament beleegyezése kell. Siegfried Mureşan szerint az EP védené a mezőgazdaság és a felzárkóztatás forrásait a biztonság és védelem mellett is; Carla Tavares a Tanácsot a valódi saját forrásokon való haladásra figyelmeztette.