A James Webb űrteleszkóp meglepően korai nehéz elemeket talált

A James Webb űrteleszkóp (JWST) adatai szerint a világegyetem a nagy robbanás után mintegy 500 millió évvel, mai korának körülbelül 3 százalékánál már váratlanul sok nehéz elemet, köztük oxigént és szenet tartalmazott. Az Arizona Egyetem kutatói a Nature Astronomyban ezt annak magyarázatául is felvetik, miért nem találják az első csillagokat: a távoli űrben nem a várt, tiszta hidrogén- és héliumfelhőket látják.

Yongda Zhu, az egyetem Csillagászati Tanszékének és a Steward Obszervatóriumnak posztdoktori kutatója szerint a galaxisok nemcsak előállították, hanem nagyon korán ki is szorították ezeket az elemeket, más galaxisokat is bevetve. A hidrogén és a hélium után a nehezebb atomok csak az első csillagok magfolyamataiban, majd szupernóva-robbanásokban jöhettek létre. A szén később új csillagokba, szilárd bolygókba és az életbe is beépült.

A munka a reionizáció korszakára összpontosított, olyan galaxisokra, amelyek fénye nagyjából 13 milliárd évet utazott. A galaxisokat háttérfényként használták: a fény a környező gázon áthaladva elnyelési mintázatot hagyott. Zhu nyilvános JWST-spektrumok között keresett, és több száz felvételből háromnál kékeltolódásos elnyelést talált; a halvány spektrumokhoz 30 órányi expozíció kellett. A spektrális ujjlenyomatok a későbbi kozmikus időkre emlékeztetnek, vagyis a nehéz elemek a vártnál közelebb termelődtek és terjedtek a kozmikus hajnalhoz.