Új-Zélandon hetekig kérdéses marad a kormányalakítás a szoros választás után
Új-Zélandon hetekig elhúzódhat, milyen lesz a következő kormány: a szoros választás előzetes eredménye sem a hivatalban lévő jobboldali koalíciónak, sem a baloldali blokknak nem adott egyértelmű győzelmet. A hivatalos eredményt november 27-én hirdetik ki; addig a speciális szavazatokat – a külföldi és a választókerületen kívül leadott lapokat – is számolják. 2023-ban ilyen szavazatból 600 ezer volt, a forgalom 21 százaléka, és jellemzően a baloldalt erősítette: akkor a Te Pāti Māori és a Zöldek együtt három mandátumot nyert belőlük.
A rendes szavazatok közel 100 százalékának szombat esti összesítése szerint Christopher Luxon centrista-jobboldali National pártja 42, a libertárius Act 13, a populista New Zealand First 12 helyet szerzett, együtt 67 széket; a baloldal hárommal van lemaradva. A National a pártlistás szavazaton 0,02 százalékkal előzte a Labourt. Luxon Aucklandben „túl szorosnak” nevezte a helyzetet, és a speciális szavazatok előtt nem kezdené a tárgyalásokat, de pártja a legnagyobb a parlamentben, és van útja a kormányalakításhoz.
Chris Hipkins Labourje 35, a Zöldek 16, a Te Pāti Māori 5 mandátumot kapott; a centrista Opportunity hét helyével együtt is hárommal kevesebb kellene a kormányzáshoz. Hipkins Upper Huttban azt mondta, Új-Zéland megszólalt, de még időbe telik kideríteni, mit. A két nagy párt gyengülése, a lassú gazdaság és a makacs infláció rekordtámogatást hozott a kisebbeknek. Az Opportunity 5,9 százalékkal átlépte a küszöböt: 1996, a vegyes arányos (MMP) rendszer bevezetése óta először jutott be így új párt; vezetője, Qiulae Wong, elégedett. A National több egyéni helyet nyert a listás arányánál, ezért öt overhang-mandátumot kaphat, cserébe Nicola Willis, Paul Goldsmith, Chris Bishop és Gerry Brownlee nem jut vissza. A Te Pāti Māori öt overhang-széket szerzett; az extra helyekkel a ház akár 130 fős MMP-rekord lehet, így 65 mandátum kell a többséghez.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔