15 ezer éves barlangrajzokat találtak Írországban

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezései szerint Írországban már 15 000 évvel ezelőtt is éltek emberek, ami 5000 évvel korábbra datálja a sziget lakottá válását, mint amit eddig a szakma feltételezett. A Liverpooli Egyetem, a University College Dublin és az Adelaide-i Egyetem kutatói mesterséges intelligencia segítségével azonosították a lehetséges lelőhelyeket: az algoritmus a dél-walesi barlangok adatai alapján jelölt meg 28 ír helyszínt, amelyek közül nyolcban valóban barlangrajzokat találtak. A délnyugat-írországi barlangok falaira vésett mészkő- és agyagábrázolások, valamint okker- és szénrajzok szarvasokat és mamutokat ábrázolnak, és az emberi művészet újabb fejlődési szakaszát jelzik.

A kutatók szerint a jégkorszak idején a gleccserekben zárt hatalmas vízmennyiség jelentősen lesüllyesztette a tengerszintet, így egy körülbelül 46 mérföld hosszú, erdőkkel és gyepekkel borított szárazföldi híd kötötte össze a mai Pembrokeshire-t Írország délkeleti partjával, Rosslare közelében. George Nash, a Liverpooli Egyetem professzora szerint mamutok, bölények és rénszarvasok vándorlása vonzotta át az embereket, akik vadászat céljából követték a csordákat. A zord körülmények között – nyáron is −10 és −20 °C közötti hőmérséklet mellett – a barlangok nemcsak menedéket, hanem a túlélésért folytatott versengés központjait is jelentették. A kutatók úgy vélik, a keleti parton további lelőhelyek rejtőznek, és a walesi szárazföldi hidakon már 40 000 évvel ezelőtt megérkezett telepesek nyomán még korábbi barlanglakások is napvilágra kerülhetnek, amelyek tovább írhatják át Északnyugat-Európa őstörténetét.