Mikor mondhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia tudományos felfedezést tett?

Az Anthropic molekuláris biológiai laboratóriumában egy 950 Claude-ügynökből álló rendszer mindössze 21 óra alatt azonosított egy ismert enzim körüli, korábban nem katalogizált ismétlődő mintázatot. Bár a vállalat a génszerkesztést forradalmasító CRISPR-hez hasonlította a találatot, a biológusok egy része élesen vitatja, hogy ez valódi áttörés lenne. Lucas Harrington szakmai kritikájában – amelyet az Eli Lilly gyógyszergyártó elnök-vezérigazgatója is támogatott – kiemelte: a szokatlan géncsoportok azonosítása csupán a kutatás könnyebbik része, a tényleges felfedezést a biológiai mechanizmus pontos feltárása jelenti. Az MI tehát inkább a laboratóriumi favágómunkát végezte el.

A bejelentés körülményeit tovább bonyolítja, hogy Mario Rodríguez Mestre, a Koppenhágai Egyetem biológusa jelezte: kutatócsoportja már korábban azonosította ugyanezt a mintát. Mestre a Claude-dal folytatott korábbi munkája kapcsán adatfelhasználásra gyanakodott, amit a vállalat tagad, a kutató mégis felhagyott a modell használatával. A vita rávilágít az iparág kommunikációs torzítására: a cégek önálló felfedezőként, nem pedig a mikroszkóphoz vagy szuperszámítógéphez hasonló kutatási eszközként mutatják be rendszereiket, ami a valós eredményeket is a „forradalmi áttörés vagy értéktelen kudarc” végletes vitájába kényszeríti.