Negyven európai országból huszonhatban gyengült a jogállamiság
A Liberties 2026-os jogállamisági jelentése szerint Európa 40 vizsgált országa közül 26-ban romlott a jogállamiság helyzete 2021 és 2026 között. A kontinens továbbra is több, nemzetközi összevetésben is erős jogi intézményrendszerrel rendelkező országnak ad otthont, de még a rangsor élén álló államokban is érzékelhetők a kormányzati hatalom korlátozásának és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengülésére utaló jelek.
A rangsort Dánia vezeti 0,898-as pontszámmal, Norvégia 0,890-nel, Finnország pedig 0,870-nel követi. Az első hétben szerepel még Svédország, Luxemburg, Németország és Írország. Figyelemre méltó, hogy a rangsor élmezőnyében Írország és Észtország azon kevés ország közé tartozik, amelyek 2021 óta javítottak a mutatóikon, miközben Dánia, Norvégia, Finnország és Svédország helyzete egyaránt romlott.
Az index nyolc területet vizsgál, köztük a kormányzati hatalom korlátait, a korrupciót, az alapvető jogok érvényesülését, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás működését. A pontszámok nullától egyig terjednek, a magasabb érték erősebb jogállamiságot jelez. Európán belül Oroszországban mérték a legnagyobb romlást, míg Lettország és Litvánia javult a legtöbbet.
A jelentés szerint a bírói munkába történő politikai beavatkozás, az ellenőrzési mechanizmusok gyengülése és a gyorsított jogalkotási eljárások veszélyeztetik a jogállami garanciákat. A Liberties különösen aggasztó példaként Bulgáriát, Horvátországot, Magyarországot, Olaszországot és Szlovákiát említi.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔