A korai és gyors pubertás növelheti a lányok szorongásos kockázatát

A Journal of Affective Disorders című szakfolyóiratban bemutatott dán kutatás szerint szignifikánsan nagyobb eséllyel alakul ki szorongásos zavar – különösen szociális szorongás – azoknál a lányoknál, akiknél a pubertás korábban kezdődik és gyorsabb ütemben halad. Ezzel szemben a későbbi kezdés és a lassabb testi fejlődés alacsonyabb kockázattal járt az átlagos ütemben fejlődőkhöz képest. A kutatást vezető Anne Marie Ladehoff Thomsen és kollégái a testi érés kezdetének időpontját (timing) és lefolyásának sebességét (tempo) vizsgálva arra kerestek választ, hogyan befolyásolja a biológiai érés a fiatalok lelki alkalmazkodását.

A serdülőkori átmenet során a gyors testi és hormonális változások komoly lelki terhet jelentenek. A korai érés azért is növeli a szorongás esélyét, mert a lányok jóval azelőtt szembesülnek a felnőttesebb társas elvárásokkal, hogy érzelmi megküzdési készségeik teljesen kifejlődnének, a gyors tempó pedig minimális időt hagy az adaptációra. A vizsgálat kimutatta, hogy a korán érő lányok családjában gyakoribb volt az alacsonyabb társadalmi státusz, az édesanyák korábbi első menstruációja vagy várandósság alatti pszichiátriai kórképe, valamint a hétéves korban elszenvedett kortárs bántalmazás.

A Dán Nemzeti Születési Kohorsz (DNBC) részeként 15 818 gyermeket – köztük 8123 lányt – követtek nyomon 11,5 éves koruktól félévente kitöltött kérdőívekkel, adataikat a nemzeti betegregiszterrel vetve össze. Az eredmények szerint 19 éves korukra a lányok 4 százaléka kapott szorongásos diagnózist, 8 százalékuk járt pszichológusnál vagy pszichiáternél, és 4 százalékuk váltott ki pszichotróp gyógyszert. A fiúknál ugyanezen mutatók jóval alacsonyabbak voltak: 1,5 százalékos diagnózisarány, 3,5 százalékos szakorvosi konzultáció és 1,4 százalékos gyógyszerkiváltás mellett.