Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz
Feszült légkörben kezdődött meg Brüsszelben a 24. Európai Régiók és Városok Hete, amelyen Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke szerint több mint 4800 résztvevő egyeztet 129 eseményen. A konferenciát megelőzően a soros ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatát, amely az Európai Bizottság eredeti terveihez képest 8 százalékkal csökkentené a költségvetést. Ez 2025-ös változatlan árakon 141 milliárd, folyó árakon 159 milliárd eurós megszorítást jelent, 1622 milliárd euróra mérsékelve a teljes keretet.
A büdzsé nagyjából harmadát lefedő kohéziós politika jövőjét komoly viták övezik, mivel a forrásokért versenyre kelnek az új uniós prioritások, például a védelem és a technológia. A mozgásteret ráadásul szűkíti, hogy a világjárvány alatti hitelek visszafizetésére mintegy 149 milliárd eurót kellene fordítani, míg a válságkezelési tartalékokból 22 milliárd eurót vonnának el. A tagállami terheket enyhítő, évi 55 milliárd eurós új uniós saját bevételek elfogadásához pedig nehezen megszerezhető egyhangúság kellene.
A tervezetet egyik tábor sem fogadja el: a fegyelmet követelő északi államok – élükön Németországgal és Hollandiával – még ezt is túl drágának ítélik, míg a kohéziós forrásokért küzdő 17 fős csoport, amelyben Olaszország és Spanyolország mellett Magyarország is aktív, a megvonások ellen tiltakozik.