A klímaváltozás szempontjából sorsdöntő eseményre készül a világ
November 9. és 20. között a törökországi Antalyában tartják a COP31-et, amelyet a szervezők hivatalosan a „végrehajtás COP-jaként” (Implementation COP) hirdetnek meg: a korábbi ígéreteket számonkérhető intézkedésekké és beruházásokká kellene váltani. Ez az első ENSZ-klímacsúcs megosztott elnökséggel: a fizikai házigazda Törökország, a diplomáciai tárgyalásokat Ausztrália vezeti. A soros elnök Murat Kurum török környezetvédelmi miniszter, a politikai tárgyalásokat Chris Bowen ausztrál klímavédelmi miniszter irányítja. Ausztrália a partnerség részeként a tengerszint-emelkedéssel küzdő csendes-óceáni szigetállamok – például Fidzsi és Tuvalu – érdekeit és a klímaigazságosságot helyezheti a középpontba; ezt előkészítő regionális találkozók is szolgálják. Itt mutatják be a 2035-ig szóló frissített nemzeti vállalásokat (NDC 3.0). Az ENSZ szerint a jelenlegi pályán a 1,5 °C-os cél gyakorlatilag elérhetetlen, a világ inkább 2,8 °C felé tart; a politikai siker a G20 radikális kibocsátáscsökkentése lenne. A bakui COP29-en a 2025-ben lejáró évi 100 milliárd dolláros kötelezettséget új rendszer váltotta: a fejlett országok 2035-ig legalább évi 300 milliárd dollárt vállaltak a fejlődőknek, a teljes klímafinanszírozást állami, magán- és fejlesztésibank-forrásokkal legalább 1300 milliárd dollárra kellene felhúzni. Antalyában az a teszt, milyen ütemtervvel és költségvetésből garantálják a 300 milliárdot, egyszerűsítik-e a pályázati bürokráciát, és elindul-e a török „Klíma Végrehajtási Híd” (Climate Implementation Bridge) szabványosított, bankolható projektportfóliókkal.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔