Kiderült, miért zárnak be tömegesen a kisboltok Magyarországon

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) szerint közvetlen összefüggés van az árréssapka és a boltbezárási hullám között: a KSH adatai szerint 2025. december 31-ig 2700 bolt zárt be, ebből 913 főként családi vállalkozásban működő élelmiszer-kisbolt volt. Neubauer Katalin, a szervezet főtitkára szerint nincs megbízható módszer a teljes gazdasági kár – akár 400–500 milliárd forintos nagyságrendű veszteség – pontos kiszámítására, de a boltbezárások száma és gyorsuló üteme kézzelfogható jele a bajnak. A tavaly márciusban bevezetett szabályozás az alapvető élelmiszereknél legfeljebb 10 százalékos, a valamivel később bevezetett drogériai kiegészítés pedig 15 százalékos árrést enged az egymilliárd forint feletti árbevételű cégeknél. Bár Varga Mihály jegybankelnök már a nyár elején jelezte, hogy az intézkedés kivezethető volna, ez elmaradt, sőt a szabályozás kormányhatározati szintről törvényi szintre emelkedett a kereskedelmi törvénybe illesztve. Az MNKSZ szerint a kisboltok nem tudnak versenyezni a nemzetközi láncok nyomott áraival, miközben a méretüknél fogva a nagyobb kisboltok sem tudják kigazdálkodni költségeiket a jelenlegi árrésszinten. A hat nemzetközi boltlánc közül tavaly mindössze kettő volt nyereséges, a többi veszteséget termelt. Neubauer Katalin szerint a szabályozásnak hónapok óta nincs inflációcsökkentő hatása, egyetlen érzékelhető következménye az árak "kimerevítése" és a választék drasztikus beszűkülése: az akciós termékek kínálatát több ezerről ezerre, több százról néhány tucatra csökkentették a boltok, hogy tartani tudják a költségeiket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is az intézkedés kivezetését szorgalmazza, mondván, hogy az árrésstop már sem az infláció elleni küzdelmet, sem a vállalkozások versenyképességét nem szolgálja hatékonyan.