Egy himlővírusban talált emberi gén elmoshatja a gének és a transzpozonok határát
A kutatók egy olyan emberi gént azonosítottak egy himlővírusban, amely egyszerre rendelkezik sejtbeli funkcióval és mobil genetikai elemként is képes mozogni. Kao Pu, a pekingi Capital Normal Egyetem kutatója és munkatársai az uszodaszemölcsöt okozó MCV-ben, vagyis molluscum contagiosum vírusban találták meg az emberi BC200 gén két másolatát. Maga az MCV általában nem különösebben veszélyes, ugyanakkor fertőzés közben időnként genetikai elemeket is kimásolhat az emberi genomból.
A BC200 több tízmillió éve jelen van a főemlősök genomjában, és egy transzpozonhoz, vagyis mobilis genetikai elemhez kapcsolódik. Az emberi genom közel felét ilyen elemek alkotják, amelyek időnként a genomon belül, ritkábban pedig genomok között is képesek áthelyeződni. Amikor a BC200 DNS-e átíródik a sejtekben, nemkódoló RNS keletkezik belőle: olyan molekula, amely önálló sejtbeli feladatot lát el, de nem fordítódik fehérjévé. Ez az RNS nagy mennyiségben halmozódik fel a főemlősök idegsejtjeinek dendritjeiben, pontos szerepe azonban továbbra sem ismert.
A Science folyóiratban közölt tanulmány szerint a BC200 azért különleges, mert az első olyan ismert gén, amelynek élettani funkciója van, miközben aktív transzpozonként az emberi genomban és genomok között is képes „ugrálni”. A felfedezés így elmoshatja a gének és a mobil genetikai elemek közötti hagyományos határvonalat.