Az űripari függetlenséget szorgalmazza Európa a geopolitikai megosztottság közepette

A Nature beszámolója szerint egyre erősebb nyomás nehezedik Európára, hogy saját, szuverén űrképességeket építsen ki – beleértve a műholdfelbocsátást és a személyes űrrepülést is –, és csökkentse az Egyesült Államoktól való függőségét az Atlanti-óceán feletti egyre mélyülő szakadás közepette. "Biztonságunk a Földön egyre inkább a világűrbeli biztonságunktól függ" – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Párizsban szeptember 10-én megrendezett első Nemzetközi Űrcsúcson, hangsúlyozva, hogy Európának összehangoltan kell cselekednie és nagyszabásúan befektetnie. Jelenleg Európa a NASA-ra és a SpaceX-hez hasonló vállalatokra támaszkodik űrhajósai és műholdjai fellövésében, az amerikai Starlink pedig a vezető műholdas internetszolgáltató; tavaly a világűriparba fektetett 13,5 milliárd dollárnak mindössze 12 százaléka jutott európai cégekhez, 68 százaléka amerikai szervezetekhez. A párizsi csúcson Emmanuel Macron francia elnök kifejtette: "Európának saját személyzettel kell repülnie." A nagy amerikai cégek – köztük a SpaceX és a Blue Origin – utolsó pillanatos visszalépése, amelyet a Politico értesülései szerint a Fehér Ház ösztönzött, a résztvevők szerint "ébresztőként" hatott. Az európai kilövőkapacitás fejlesztése kulcsfontosságú: a francia Guyanából induló Ariane és Vega rakéták európaiak, de magángyorsítóipar nincs – enyhítésére az Isar Aerospace szeptember 5-én Norvégiából bocsátotta fel az első európai földről indított orbitális rakétáját. Az EU emellett az IRIS2 nevű, 348 műholdból álló, 2029-ben induló konstellációval kíván versenytársa lenni a Starlinknek, Németország pedig 2030-ig 35 milliárd eurót tervez befektetni katonai űrtechnológiába; a Gautingban székelő The Exploration Company szeptember 8-án 450 millió dolláros támogatást jelentett be a teherszállításra, majd később emberekre is alkalmas Nyx űrhajójára.