Az Egyesült Államok és Kína meghosszabbították a kereskedelmi tűzszünetet

Washington és Peking hosszabbította meg a kereskedelmi tűzszünetet, amely a két nagyhatalom közötti feszültségek átmeneti enyhülését jelzi – ám az elemzők egy része szerint a lépés nem több látványos gesztusnál, mások viszont tartósabb megállapodás felé vezető hasznos átmeneti lépésnek tartják.

A kereskedelmi háború Donald Trump 2025-ös hivatalba lépésével robbant ki: az amerikai elnök a kínai árukra vámokat vetett ki, Peking pedig válaszul saját adókat vezetett be, majd megfontolta, hogy korlátozza a ritkaföldfémek exportját, amelyek kulcsfontosságúak a korszerű technológiákhoz, az okostelefonoktól a vadászgépekig. A vámok egy ponton közel 150 százalék felé mentek, mielőtt tárgyalások kezdődtek volna, és a felek végül az ázsiai-csendes-óceáni együttműködési (APEC) csúcstalálkozó idején kötötték meg a tűzszünetet. A két vezető azóta is többször találkozott, legutóbb Hszi Csin-Ping pekingi látogatásán.

A kínai elnök mostani washingtoni útja az első ilyen látogatás 11 éve, a két hatalom azonban továbbra is rivalizál az mesterséges intelligencia, a ritkaföldfémek, Tajvan kérdése és az iráni háború kapcsán. Az új tűzszünet-kiterjesztés Kína vállalását tartalmazza, hogy több szóját vásárol az Egyesült Államoktól, és halasztja a ritkaföldfém-export tilalmát január 10-ig.

Az elemzők megoszlanak: Einar Tangen szerint a kéthónapos hosszabbítás nem vezet átmenet nélkül tartós megoldáshoz, hanem "tranzakción alapuló színjáték", amely Donald Trump népszerűtlenségének csökkentését szolgálja, különösen a közelgő amerikai félidős választások előtt. Philippe Le Corre úgy látja, hogy a rövidülő hosszabbítások jelzik: a felek nem találtak közös alapot a fő kérdésekben, így a megállapodás törékeny marad. Mások, köztük Szun Csenghao, óvatosan bizakodóbbak: szerintük a lépés azt mutatja, mindkét fél igényli a feszültségcsökkentést.